Biztosítsa helyét a 2024-es MITEM előadásaira - vásároljon MITEM bérletet!

 
Vissza az előadásokhoz

Katona József

Bánk bán 16

Bánk bán

Nemzeti Színház, Budapest

Rendező: Vidnyánszky Attila

2 óra 20 perc, szünet nélkül.

Katona József hősének „mindössze” annyi volt a vétke – s azért lett „végsemmiség az ítélete” – mert „hitveséhez és gyermekihez” kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve.

Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává. Erkel Ferenc operát írt a drámából (a librettó Egressy Béni munkája), az ősbemutató 1861-ben volt a Nemzeti Színházban.

Vidnyánszky Attila korábban a darab drámai és operai változatát is megrendezte már. Katona drámáját 2002-ben állította színre a Nemzeti Színházban. Ez az előadás – a cselekmény hátterében zajló polgárháború expresszív megjelenítésével – igencsak megosztotta a közönséget, szélsőséges indulatokat is kiváltott. Ugyancsak merész vállalkozás, zenetörténeti jelentőségű esemény volt az ős-Bánk bán megrendezése 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban. Ez Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját vette alapul, ami 1861-ben még sokkal közelebb állt Katona drámájához.

Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Ez a fajta megközelítés annak is a próbája lesz, hogy a mai fiatal generáció számára lehet-e még úgy tolmácsolni a darab személyek közötti konfliktusrendszerét, hogy ez egyúttal a nemzeti sorskérdések iránt is fogékonnyá tegye őket, nemcsak a múlt, hanem a jelen vonatkozásában is.

Bánk bán
Gertrudis, királyné
Melinda
Biberach, egy lézengő ritter
Bendeleiben Izidora, türingiai leány
II. Endre, a magyarok királya

Szalma Tamás m.v.

Tiborc, paraszt
Mikhál bán
Simon bán
Petur bán, bihari főispán

Olt Tamás m.v.

Erzsébet, Gertrudis gyermeke

Wallisch Virág

Soma, Bánk gyermeke

Teszársz Őrs /

Szűcs Barna

Béla, Gertrudis gyermeke

Buzádi Buda

Magyar urak és merániak

Ádám Kornél e.h. m.v.

Bölkény Balázs m.v.

Cseke Lilla Csenge m.v.

Hermányi Mariann m.v.

Karácsony Gergely m.v.

Kisari Zalán m.v.

Kocsis Gábor m.v.

Kovács Panka m.v.

Péteri Lilla m.v.

Szúrcsik Ádám m.v.

Díszlet- és jelmeztervező
Dramaturg
Ügyelő

Lovass Ágnes

Súgó

Kónya Gabi

Rendezőasszisztens
GH
Gobbi Hilda Színpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. 

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője. 

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt. 

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig. 

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

Oldal tetejére