Vissza az előadásokhoz

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

A krokodilus 14

A krokodilus

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Valerij Fokin

Magyar nyelven, a MITEM-en angol felirattal

1 óra 35 perc, szünet nélkül.

Mi történik, ha valakit lenyel egy krokodil? Meghal, mondanák Önök. De mit mond Dosztojevszkij?

Miután a pétervári csinovnyikot (ma úgy mondanánk: hivatalnokot), Ivan Matvejicset egy hatalmas krokodil váratlanul lenyeli, nemhogy meghalna, de – a krokodil legnagyobb meglepetésre – kifejezetten örül új helyzetének. A fenevad gyomrából ugyanis világosságot és új eszméket hirdethet polgártársainak. „Elég csak elkülönülni valahol, vagy belekerülni egy krokodilba, máris megteremtődik az egész emberiség számára a paradicsomi lét lehetősége” – bölcselkedik Ivan Matvejics, A krokodilus főhőse.

Dosztojevszkij visszaemlékezései szerint a kisregényt egy valós esemény ihlette: egy német zoológus 1864-ben Szentpéterváron élő krokodilt mutogatott az egzotikus élményekre vágyó közönségnek pénzért. A különös, groteszk élmény hatására Dosztojevszkij fanyar, filozofikus humorú, abszurd történetet kerekített, amely leginkább Gogol pétervári történeteinek (mint például az Orr vagy a Köpönyeg) irodalmi hagyományából merített.

Az orosz és egyúttal a világirodalom egyik legjelentősebb írója, Fjodor Dosztojevszkij elsősorban társadalmi, filozófiai és pszichológiai kérdéseket boncolgató, fajsúlyos regényeiről és elbeszéléseiről ismert. Ugyanakkor fennmaradt több szatirikus hangvételű, a 20. századi abszurd irodalmat megelőlegező írása is, melyek Dosztojevszkij alkotói vénájának, irodalmi tehetségének sokszínűségét bizonyítják. Ezek közé tartozik az 1865-ben A krokodilus címmel megjelent, úgynevezett „fantasztikus” kisregénye is, amely elmélyítette, ugyanakkor új formában jelenítette meg a kor művészetének egyik fontos motívumát, az emberi személyiség megkettőződésének problematikáját.

A magyarországi ősbemutató rendezője, Valerij Fokin, a kortárs orosz színházi élet egyik kiemelkedő alkotója, aki egyúttal a moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ alapítója, és jelenleg az egyik legjelentősebb orosz színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője. Számos művészeti díjjal elismert rendező munkásságában különös hangsúlyt kapnak Gogol, illetve Dosztojevszkij műveinek színpadi adaptációi, melyeket vállaltan Mejerhold színházi formanyelvének továbbgondolásával készít.

A budapesti közönség az utóbbi években két Fokin-rendezést is láthatott már a Nemzeti Színházban. A játékos című Dosztojevszkij-regény nyomán készült Zéró liturgia a 2014-es MITEM egyik szenzációja volt, tavaly pedig Gogol Háztűznézőjével vendégeskedett a Nemzetiben az Alekszandrinszkij.

Ivan Matvejics
Jelena Ivanovna
Szemjon Szemjonics
Nyina Pavlovna
Anna Petrovna
Német tulajdonos
Tyimofej Szemjonics
Andrej Oszipics

továbbá: 
Berettyán Sándor e.h., Ferenci Attila, Gaál Natália, Kacsúr András, Kacsúr Andrea, Sőtér István,  Stefánszky István e.h., Szabó Imre, Szabó Sebestyén László, Tarpai Viktória, Vass Magdolna

 

Fordító
Díszlet és jelmez

Szemjon Pasztuh

Zene

Anton Jahontov

Dramaturg, a rendező munkatársa
Koreográfia

Igor Kacsajev

Video

Aszja Muhina

Ügyelő

Lencsés István

Dobos Gábor

Súgó

Sütő Anikó

Rendezőasszisztens

Kolics Ágota

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Valerij Fokin

Valerij Fokin

Rendező, színházigazgató. Oroszország Nemzeti Művésze és még számos magas állami kitüntetés birtokosa, a többi között Lengyelország Érdemes Művésze. Tanított Moszkvában és Krakkóban. 1991-ben alapította meg a moszkvai Mejerhold Központot, a város egyik legjelentősebb kortárs művészeti intézményét, melyet húsz éven át vezetett. Jelenleg az 1756-ban alapított szentpétervári Alekszandrinszkij Színház igazgatója, amelynek rangos nemzetközi fesztiválja az orosz színházi élet egyik fontos eseménye. 2006 óta az Orosz Föderáció elnöke mellett működő kulturális és művészeti tanács tagja. Két alkalommal is megkapta a legrangosabb orosz nemzeti színházi fesztivál, az Arany Maszk díját. 2016-ban „Tíz Valerij Fokin előadás” elnevezésű Szentpéterváron megrendezett fesztivál bemutatta alkotói módszerének és művészi tapasztalatainak kibontakozását 2002-től, az első rendezésétől az Alekszandrinszkij Színházban. 1988-tól a Vszevolod Mejerhold örökségét gondozó egyesület elnöke. 2000-ben az orosz állami díjat kapott Mejerhold alkotói örökségének megőrzésért, tanulmányozásáért és megújításáért, valamint a róla elnevezett központ létrehozásáért.
Oldal tetejére