III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Az Iliász, amelyet Arisztotelész úgy jellemzett, mint az „első tragédia,” egy hatalmas nyitott zenekarhoz vezeti a nézőt. A háború színháza ez. A narratív és az epikus színházzal folytatott tíz hónapos kísérletezés után a Stathis Livathinos Színtársulat bemutatja az Iliász mind a 24 éneket alapul vevő legújabb változatát.

Az Iliász, az Ókori Görögország ezen klasszikus és nagy hatású műve most a modern művészi tekintet tárgyává válik. A színpadi tér megjelenítése dinamikus és folyton változó, miközben a tizenöt színész kortárs előadóművészből észrevétlenül ókori görög dalnokká alakul át. A két, komplett ütős hangszerkészlettel és elektronikus berendezéssel felszerelt muzsikus jelenléte tovább fokozza az előadás élményét.

„El kell rejteni az irodalmat a színházban, hogy a néző mindig többet képzelhessen el annál, mint ami a mű egyedül való olvasása során jelenne meg a képzeletében. Véleményem szerint a nyelv talán az egyik legszívósabb és legellenállóbb olajvezetékünk. Átíveli a különböző korszakokat, önmaga azonban sohasem merül ki. A görög nyelv az egyetlen, amelyet nem lehet sem elkótyavetyélni, sem pedig elzálogosítani.” (Stathis Livathinos)