Vissza az előadásokhoz

William Shakespeare

Szentivánéji álom 16

Az előadás angol felirattal látható

Szentivánéji álom

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: David Doiasvili

Az előadás angol felirattal látható!

3 óra 15 perc, 1 szünettel.

Tündérmese a szerelemről. A szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. A nyári napforduló, Szent Iván éjjele az év legrövidebb éjszakája. A hiedelem szerint varázslatok, szerelmek ideje, amikor szinte bármi megtörténhet, a legtitkosabb kívánságok teljesülhetnek.

Shakespeare műve az angol reneszánsz színmű-irodalom egyik legszebb darabja – a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, és lényegében a reneszánsz-kori filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe. A vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékosan szövevényes bonyodalmaiban, mely végső soron a szerelem mindent legyőző szépségét, az ember örök életszeretetét hirdeti.

Úgy tartják, minden, ami a Szentivánéji álomban benne van, „hozott anyag”, de attól lett zseniális a mű, hogy ezeket Shakespeare „hordta egybe”, s ő gyúrt belőlük naivul groteszk tündérjátékot.

„A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának. Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Nem a párkapcsolatban megjelenő személyiség drámája, hanem látomásos mozgókép-mutatvány, melyben jelenségként mutatkozik meg a személytelen társas ösztön. Kívülnézetben összeurópai tündérmese, belülnézetben csoportos mélylélektan” – írja a műről a tudós, az egyik legjelesebb magyar Shakespeare-ismerő, Géher István.

A Midsummer Night’s Dream a 450 éve született mester legnépszerűbb darabja – legalábbis magyar nyelvterületen ezt állították színre a legtöbbször (a Nemzetiben a Lear király vezet). A Nemzetiben játszották először magyar nyelven: Arany János az 1864-es Shakespeare-jubileumra, az „avoni hattyú” születésének 300. évfordulójára készítette el a fordítását.

Később olyan nagy színészek arattak sikert a darabban, mint Blaha Lujza, Bajor Gizi, Mészáros Ági, Bara Margit, Ungvári László, Ladányi Ferenc, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc… Titánia és Oberon, Lysander és Demetrius, Vackor és Zuboly, Puck és Hermina – mind-mind a színészek szerepálmai. közé tartozik ma is…

David Doiasvili, a fiatal grúz rendező Shakespeare műveinek kiváló ismerője, a Szentivánéji álmot friss, a mai korhoz, fiatalokhoz szóló igazi színpadi álomként ajánlja a nézőknek.

Theseus/Oberon
Hippolyta/Titánia
Puck/Philostrat
Lysander
Demetrius
Hermia

Fátyol Kamilla m.v.

Heléna
Vackor

Olt Tamás m.v.

Gyalu/Oroszlán
Dudás/Thisbe
Orrondi
Ösztövér/Hold
Díszlettervező
Jelmeztervező

Bánki Róza

Dramaturg, a rendező munkatársa
Ügyelő

Dobos Gábor

Lencsés István

Súgó

Sütő Anikó

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
David Doiasvili

David Doiasvili

Grúzia fővárosában, Tbilisziben született1971-ben, itt szerzett diplomát a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendezői szakán. 1998-tól a Mardzsanasvili Szinház főrendezője, 2007 óta a Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgató-művészeti vezetője. Olyan jelentős európai teátrumokban is dolgozott, mint a londoni Royal National Theatre, a leedsi Playhouse Theatre, a szentpétervári Mariinszkij Tyeatr, a rijekai Horvát Nemzeti Színház, valamint a Bukaresti Nemzeti Színház. Kétszer is elnyerte a legnevesebb grúziai színházi elismerést, a Duruji-díjat, a 2014-es MITEM-en látott Macbeth rendezése pedig a legjobb előadás díját kapta a világ egyik legjelentősebb fesztiválján, a kolumbiai Bogotában. A budapesti Nemzeti Színház repertoárjában: a Szentivánéji álom és a Cyrano de Bergerac című rendezései szerepelnek.
Oldal tetejére

Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Ukrajna