Vissza az előadásokhoz

Zsukovszkij-Szénási-Lénárd

Mesés férfiak szárnyakkal 12

Szénási Miklós, Oleg Zsukovszkij és Lénárd Ödön írásai alapján

Mesés férfiak szárnyakkal

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadás nézőtere csak a színpadon keresztül közelíthető meg, így a késve érkezőket nem áll módunkban beengedni.

2 óra 20 perc, szünet nélkül.

„…ki döntheti el, hogy kié legyen a dicsőség,
és ki legyen a névtelen, elfeledett áldozat…?”

A Mesés férfiak szárnyakkal című előadás létrehozásának története nagyívű, szerteágazó, és fokozottan érvényes rá a színházi munkák esetében alkalmazott általános jelző – ízig-vérig közös alkotás, amely egy éves próbafolyamat után került színpadra. Ebben az értelemben az előadás teremtése egyúttal modellje is annak a heroikus, és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget, sőt, eljuthasson valami számára teljesen ismeretlen világba.

Gagarin és Tyitov, Koroljov és Glusko, a szovjet űrprogram emblematikus figuráinak személyes sorsa és tragédiája számunkra valójában csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy végigtekintsünk a fizikai magasságokat meghódítani vágyó ember történetén, kezdve Ikarosz és Daidalosz mítoszával Leonardo da Vinci találmányain át Ciolkovszkij tudományos és társadalmi utópiájáig, illetve a transzcendenst megtagadó materialista világ látszólagos győzelméig.

A próbafolyamat során olyan irgalmatlan morális kérdésekkel szembesültünk, amelyek nyomán kénytelenek voltunk önmagunkra és az emberi lét alapkérdéseire adott válaszainkat is újragondolni: Tényleg megérte ez a mindennapjainkat valójában nem is érintő heroikus tett azt a hihetetlen áldozatot, amelyről az emberek többsége nem is tud? Hiszen, százak, ezrek fizettek életükkel azért, hogy az az egy személy megdicsőüljön – s vajon megérdemelten-e? Hol a határa az áldozathozatalnak?… Ki döntheti el, hogy kié legyen a dicsőség, és ki legyen a névtelen, elfeledett áldozat?… Miért vagy kiért érdemes egyáltalán áldozatot hozni, és emögött csak az emberi ambíció, vagy valamiféle isteni elrendelés áll?

Gagarin azt mondja az előadásban: „nincsen erre földi szó, mely kifejezné elválásomat a Földtől, ehhez különleges poéta-űrhajósok kellenek” – és mesés férfiak szárnyakkal…

A debreceni ősbemutató után az előadást meghívást kapott Pécsi Országos Színházi Találkozóra, a POSZT-ra, ahol elnyerte a legjobb színpadi látványvilágért járó díjat. A Mesés férfiak látható volt a jaroszlavli Fjodor Volkov Fesztiválon és a Bukaresti Nemzeti Színházban is.

Ősbemutató: 2010. november 26., debreceni Csokonai Színház

Mercs János m.v.

Bakota Árpád m.v.

Ivaskovics Viktor m.v.

Pál Lajos m.v.

Pál Eszter m.v. /

Agod Alíz m.v.

Díszlet és jelmez
Dramaturg
Ügyelő

Lencsés István

Súgó

Gróf Kati

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. 

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője. 

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt. 

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig. 

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

Oldal tetejére

Oroszország, Irak, Szerbia, Magyarország, Moldova, Litvánia, Franciaország, Bulgária, Georgia (Grúzia), Románia, Norvégia, Lettország, Törökország,