Vissza az előadásokhoz

Paul Claudel – Arthur Honegger

Johanna a máglyán

Johanna a máglyán

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

1 óra 30 perc, szünet nélkül.

„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívjak: Szeretet.” – mondja a máglyahalára ítélt Johanna. Ez a máglya Vidnyánszky Attila rendezésében könyvekből épült, és az európai kultúra szemünk előtt zajló pusztulását hivatott megidézni. Paul Claudel és Arthur Honegger oratóriuma szól az áldozat és az árulás, a hitbeli kétség és a tántoríthatatlanság kérdéséről, a szent fogalmáról – és arról, hogy Johanna mindenekfelett szereti Istent és a hazáját. A monumentális előadás színészek, operaénekesek, kórusok és egy szimfonikus zenekar együttműködéséből születik meg a színpadon. A műfajok közötti határvonalak megszűnnek, és az oratórium így már nemcsak librettó és zene – hanem SZÍNHÁZ. A Johanna a máglyán érzések, lüktetések sorozata, sodró lendületű, vad látomások lánca. Szabad szárnyalás.

 

Szent Johanna

Tompos Kátya

/

Kiss Emma

Szent Domonkos
Hordók anyja
Lisztes molnár
Anya

Huszárik Kata m.v.

Király

Vida Gábor m.v.

Gyerek

Novák Milán Ambrus m.v.

Énekes szereplők:
Porcus

Kiss B. Atilla

Kóbor Tamás

A Szent Szűz

Denk Viktória

Margit

Bátori Éva /

Heiter Melinda

Katalin

Gémes Katalin /

Bakos Kornélia

Tenor

Hajdú András

Basszus

Kristóf István

Klerikus

Dékán Jenő

Női szólista

Németh Renáta

Vezényel

Kocsár Balázs

Strausz Kálmán

Koreográfus
Díszlet- és jelmeztervező
Maszktervező

Varga-Járó Ilona

Dramaturg
Korrepetitor

Komlósi Zsuzsa

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. 

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője. 

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt. 

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig. 

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

Oldal tetejére

Oroszország, Irak, Szerbia, Magyarország, Moldova, Litvánia, Franciaország, Bulgária, Georgia (Grúzia), Románia, Norvégia, Lettország, Törökország,