KÖRHINTA

Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila, Zsuráfszky Zoltán

2 óra, szünet nélkül.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy egyesüljenek a birtokok, az évszázadok paraszti törvényei szerint? Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember köteléke?

Vidnyánszky Attila rendező a történet személyes szálát emeli ki, az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes felel. A Nemzeti Színházzal való első együttműködés nyomán pedig egyedülálló, műfajokon átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás született.

Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra a legendás Körhinta című filmet és Zsuráfszky Zoltán a koreográfus.

Pataki István

Patakiné

Bíró Máté

Mari

Farkas Sándor

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES és zenekara

Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész

Szakmai vezető: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész

Tánckarvezetők: Juhász-Paput Júlia, Sánta Gergő

Vezető asszisztens: Valach Gábor

Zenekar vezető, prímás: Papp István Gázsa

Táncosok:
Árva Tamás, Bálint Cintia, Barka Dávid, Benedek Attila, Bordás Barnabás, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk, Csicsmann Dániel, Csicsmann-Tomory Kinga, Deák Luca, Diósi Csenge Zsuzsanna, Egyed Mátyás, Farkas Gábor, Fekete Bence, Fekete Sarolta, Földi Ábel, Hajdú Flórián, Haraszti Barbara, Hetrovicz Brigitta, Huszti Márk Máté, Jantek Dóra, Juhász Bence Zsombor, Juhász Sándor, Juhász-Paput Júlia, Kiss Bálint Barnabás, Králik Jázmin Viktória, Nagy Marcell, Nagy-Csomor Márton, Peszlen Csilla Mária, Rimóczi Hunor, Sánta Gergő András, Sánta-Bíró Anna, Simon Dóra, Sinkó Nikoletta, Székely Máté, Szeverényi Barnabás, Szomjas-Payer Dóra, Tapolczai-Zsuráfszky Lilla, Tókos Attila, Tompa Attila, Tóth Alma Dorottya, Wallinger Ágnes

Zenészek:
Papp István Gázsa / Nyitrai Tamás - hegedű, D. Tóth Sándor - brácsa, Liber Róbert / Pandák Viktor - nagybőgő, Csávás Attila - fúvós hangszerek, Takács Ádám - hegedű, Balogh Kálmán - cimbalom

Az előadásban hangfelvételről közreműködik

Balogh Kálmán - cimbalom, Madarász András - zongora, koboz, gitár, dob, Kovács Ferenc - trombita, Bede Péter - szaxofon, Rácz Csaba - cselló, Lelkes Tibor - nagybőgő Novák Csaba - nagybőgő

Tánckarvezetők

Paput Júlia

Sánta Gergő

Vezető asszisztens

Valach Gábor

Zenekarvezető prímás

Papp István Gázsa

Zene

Lakatos Róbert

Díszlet

Mira János

Jelmez

Zs. Vincze Zsuzsa

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

Súgó

Kónya Gabi

Ügyelő

Géczy István

Ködmen Krisztián

Színpadra írta, Dramaturg

Zs. Vincze Zsuzsa

Társrendező-koreográfus

Zsuráfszky Zoltán

Rendező

Vidnyánszky Attila

NSZ

Nagyszínpad

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon.

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője.

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt.

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig.

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

2025. február 08. óta „Tiszteletbeli Székely”.

Zsuráfszky Zoltán

Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője.

Zsuráfszky Zoltán 1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd később a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán szerzett főiskolai diplomát.

Az 1980-as évek elejétől 1991-ig a szegedi JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. Emellett, 1984 őszén, több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, amelynek művészeti vezetője volt.

1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója. Irányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épül.

A hazai hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

2007 és 2012 júniusa között a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője. (A Budapest Táncegyüttes beolvadt a Honvéd Táncszínházba.) 2012. június 15-e óta a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Osztálya archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház, Katona József Színház) koreográfusa. 2013-ban a 30 éves jubileumát ünneplő „István a király” rockopera kolozsvári bemutatójának rendező-koreográfusa.

Galéria