Vissza az előadásokhoz

Szeszélyes nyár 16

Csehszlovák vizirevü

Szeszélyes nyár

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Galambos Péter

A MITEM-en angol szinkrontolmácsolással

3 óra 20 perc, 1 szünettel.

Krokovy Vary „fürdőváros” unalmas nyári nyugalmát egy vándor bűvész-kötéltáncos és a gyönyörű, fiatal segédje, Anna megérkezése kavarja fel. A csendes napokon egymást emelkedett stílusú csipkelődéssel szórakoztató három jó barát életét megbolygatja a cirkuszosok érkezése.
A költői lelkületű kanonok, az anekdotázó őrnagy és a filozofáló fürdőmester egy pillanat alatt beleszeret a szépséges Annába, és mindhárman megpróbálják meghódítani. A fürdőmester elhanyagolt felesége, Katerina pedig a bűvész bűvkörébe esik.
Mintha a szabadság istene és istennője jelenne meg a városkában, ahol megállt az idő: mind a három férfi szeretné magának Annát, még ha ez végül testi-lelki sebesülésekbe is kerül, Katerina még oda is költözik a cirkuszos kocsiba, de a mutatványos élet közelről már nem olyan vonzó. A szabadság fárasztó és veszélyes.
Három nap és három éjszaka története, mint a mesében – csak éppen közben lezajlik húsz év viharos cseh történelme 68-tól a bársonyos forradalomig. Hőseink számára mintegy háttérzajként, rádióból és tévéből, zenékben és dokumentumokban szűrődik csak be a külvilág és a történelem, amiről nem vesznek tudomást.
Három nap és három éjszaka kalandjai után ismét helyreáll a csönd és a nyugalom, mert a negyedik nap reggelén már csak hűlt helye van a cirkuszos kocsinak… Minden marad a régiben. Vagy talán mégsem egészen­­...?
Galambos Péter
 

Vladislav Vančura és a Szeszélyes nyár

Vančura a két háború közti cseh irodalom nálunk kevésbé ismert, de annál jelentősebb alakja: a költői-realista cseh irodalom, a hrabali-világ és a cseh írói és filmes újhullám is az „ő köpönyegéből bújt elő”.

Az 1926-ban megjelent kisregény, a Szeszélyes nyár nem csupán Vančura legfontosabb műve, de a cseh irodalom rendkívül jelentős alkotása. Hasek Švejkjével emlegetik együtt, és Bohumil Hrabal munkásságának előzményeként tartja számon az irodalomtörténet. Nagysikerű filmet rendezett belőle Jiří Menzel 1968-ban.

Hugo őrnagy
Fülöp atya
Katuska
Arnostek
Karel Gott, Jirka, Idegenvezető
Anna

Dunai Csenge e.h.

Marta, Szőke lány I.
Václav, Őrmester, Armstrong, Józsi bácsi
Iveta, Szőke lány II., Józsi néni
Zeneszerző, zenei vezető

Melis László

Díszlettervező

Galambos Péter

Libor Katalin

Jelmeztervező

Kárpáti Enikő

Koreográfus

Blaskó Borbála

Súgó

Kónya Gabi

Ügyelő

Lovass Ági

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

Rendező
GH
Gobbi Hilda Színpad
Galambos Péter

Galambos Péter

Galambos Péter színházrendezőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, de korábban képzőművészeti tanulmányokat is folytatott alkalmazott grafika szakon.

Elsősorban színházrendező, de maga tervezi a díszleteit, és maga írja a színpadi szövegeit - társakkal, mert számára fontos a közösségépítés is. A látványos díszlettervek képzőművészeti tevékenységéből születnek. Rendezőként és díszlettervezőként is számos jelentős előadást hozott létre az Új Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, a Bárka Színház, a Vörösmarty Színház, a Jászai Mari Színház, a Gárdonyi Géza Színház, a Ruttkai Éva Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Centrál Színház, a Madách Színház, és a Budapesti Kamaraszínház társulatainak művészeivel.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Dánia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Svédország