Vissza az előadásokhoz

Zsukovszkij-Szénási-Lénárd

Mesés férfiak szárnyakkal 12

Szénási Miklós, Oleg Zsukovszkij és Lénárd Ödön írásai alapján

Mesés férfiak szárnyakkal

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadás nézőtere csak a színpadon keresztül közelíthető meg, így a késve érkezőket nem áll módunkban beengedni.

2 óra 15 perc, szünet nélkül.

„…ki döntheti el, hogy kié legyen a dicsőség,
és ki legyen a névtelen, elfeledett áldozat…?”

A Mesés férfiak szárnyakkal című előadás létrehozásának története nagyívű, szerteágazó, és fokozottan érvényes rá a színházi munkák esetében alkalmazott általános jelző – ízig-vérig közös alkotás, amely egy éves próbafolyamat után került színpadra. Ebben az értelemben az előadás teremtése egyúttal modellje is annak a heroikus, és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget, sőt, eljuthasson valami számára teljesen ismeretlen világba.

Gagarin és Tyitov, Koroljov és Glusko, a szovjet űrprogram emblematikus figuráinak személyes sorsa és tragédiája számunkra valójában csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy végigtekintsünk a fizikai magasságokat meghódítani vágyó ember történetén, kezdve Ikarosz és Daidalosz mítoszával Leonardo da Vinci találmányain át Ciolkovszkij tudományos és társadalmi utópiájáig, illetve a transzcendenst megtagadó materialista világ látszólagos győzelméig.

A próbafolyamat során olyan irgalmatlan morális kérdésekkel szembesültünk, amelyek nyomán kénytelenek voltunk önmagunkra és az emberi lét alapkérdéseire adott válaszainkat is újragondolni: Tényleg megérte ez a mindennapjainkat valójában nem is érintő heroikus tett azt a hihetetlen áldozatot, amelyről az emberek többsége nem is tud? Hiszen, százak, ezrek fizettek életükkel azért, hogy az az egy személy megdicsőüljön – s vajon megérdemelten-e? Hol a határa az áldozathozatalnak?… Ki döntheti el, hogy kié legyen a dicsőség, és ki legyen a névtelen, elfeledett áldozat?… Miért vagy kiért érdemes egyáltalán áldozatot hozni, és emögött csak az emberi ambíció, vagy valamiféle isteni elrendelés áll?

Gagarin azt mondja az előadásban: „nincsen erre földi szó, mely kifejezné elválásomat a Földtől, ehhez különleges poéta-űrhajósok kellenek” – és mesés férfiak szárnyakkal…

A debreceni ősbemutató után az előadást meghívást kapott Pécsi Országos Színházi Találkozóra, a POSZT-ra, ahol elnyerte a legjobb színpadi látványvilágért járó díjat. A Mesés férfiak látható volt a jaroszlavli Fjodor Volkov Fesztiválon és a Bukaresti Nemzeti Színházban is.

Ősbemutató: 2010. november 26., debreceni Csokonai Színház

Mercs János m.v.

Bakota Árpád m.v.

Ivaskovics Viktor m.v.

Pál Lajos m.v.

Pál Eszter m.v. /

Agod Alíz m.v.

Díszlet és jelmez
Dramaturg
Súgó

Gróf Kati

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért. 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója.

Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-2013 között a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2013-tól az egyetem művészeti rektorhelyettese, 2016-tól pedig egyetemi tanár.
Szakmai és társadalmi megbízatások:
2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia