Vissza az előadásokhoz

Iran-Gajip

KORKUT LEGENDÁJA

KORKUT LEGENDÁJA

Auezov Kazah Állami Drámai Színház, Almati

Rendező: Jonas Vaitkus

Kazak nyelven magyar és angol felirattal.

1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Korkut, a történet hőse sem nem isten, sem nem közönséges halandó.  Egy utazó, egy közvetítő Ég és Föld között, akárcsak a lélekvezető Hermész a görög mitológiában. De jellemző rá az európai romantika egyéniség-kultusza is, melynek jelképes alakja Prométheusz, a főistennel perlekedő titán. Iran-Gajip, a kortárs drámaíró a türk mitológia magyar népmesékből is jól ismert motívumát, az ember halhatatlanságra való vágyát helyezi a cselekmény középpontjába. Korkut a halhatatlanság valódi mibenlétére akkor eszmél rá, amikor fejszecsapásaitól a holt, villámsújtotta fa életre kel, és a lelkek hangján énekelni kezd. Ennek az élménynek a hatására alkotja meg a kazakok nemzeti hangszerét, a kobuzt, mely ma is megtestesíti e fiatal, 1991-ben függetlenné vált nemzetállam összetartó erejét. Azt a lelki mozgatót, melyet József Attila 1928-ban számunkra, magyarok számára így fogalmazott meg: „A nemzet: közös ihlet”.

 „A Szir-darja folyó melléki egyik kazak variáns szerint a bölcs Korkut először a világ egyik eldugott sarkában élt, de egy éjjel azt álmodta, hogy néhány ember sírt ás. Megkérdezte tőlük, hogy kinek ássák a sírt, mire azok azt válaszolták, hogy azt a bölcs Korkutnak ássák. Amikor felébredt álmából elhatározta, hogy megszökik a halála elől, és a világ egy másik végébe menekült. Ott is ugyanazt az álmot látta, ezért úgy döntött, hogy a világ közepén fog letelepedni. Így jutott el a Szir-darja folyóhoz, ahol ismét azt álmodta, mint korábban. Úgy értette, hogy a földön ő nem élhet, ezért levetette a bekecsét, azt a folyó vízére terítette, arra ült rá és így élt még további 100 évet. /…/ Ugyancsak a kazakok körében terjedt el az a monda, amely szerint Korkut Atya népi-ének költő volt, és ő találta fel a kobozt, valamint a tamburát. A koboz a kazakoknál vonós, a tambura pedig pengetős, széles körben elterjedt népi hangszer. Így a monda arra utal, hogy az összes húros hangszer feltalálója Korkut Atya volt. Amikor kobzon játszanak a kazak sámánok, énekükben a tanítójuknak tartott Korkut Atya segítségéért fohászkodnak /…/ A kazak népdalokban gyakran előforduló képes beszéd, hogy a szerelmes ifjú kedvese szemét ’Korkut gyújtotta mécseshez’ hasonlítja.” (Adorján Imre)

A Korkut legendája az előadás alkotói szerint a civilizáció, a kultúra, a művészet, a küj (tradicionális kazak hangszeres szólóműfaj), valamint a szent és spirituális fogalmak rekviemje.

A rendezés a nagy litván mester, Jonas Vaitkus műve.

 

 

Szereplők
Korkut: Duliga Akmolda
Halál 1: Sinar Zsaniszbekova 
Halál 2: Ljazzat Kaldibekova 
Kagán: Bauirzsan Kaptagaj 
Szépséges Szarin, Korkut felesége: Madina Kelgenbaj 
Karakozsa, Oguzok ősatyja, Korkut apja: Bekzsan Turisz 
Kamka, Kipcsakok ősanyja, Korkut anyja: Kunszulu Sajahmetova 
Rapil, Korkut barátja: Nurlan Abilov 
Nike, Korkut szerelme: Szajazsan Kulimbetova 
Szikla: Toleubek Aralbaj 
Sirgaj fa: Zsaszulan Bajszalbekov 
Baksi 1 (Sámán): Kajrat Nabiolla 
Baksi 2 (Sámán): Jermek Bektaszov 
Hattyú: Dinara Uszenova 
Hattyú: Maira Abszadikova 
Hattyú: Azsarlim Bakitzsanova 
Hattyú: Aszel Szajlauova 
Hattyú: Zarina Karmenova 
Varjú: Galimbek Oszpanov 
Varjú: Kuanis Bejszegalijev 
Varjú: Nurgisza Kuanisbajuli 
Varjú: Serhan Pirnazar 
Varjú: Elzsan Turisz 
Varjú: Alihan Lepiszbajev 

Rendezőasszisztens: Kuanis Mamitkalijev
Díszlettervező: Arturas Simonis
Zeneszerző: Algirdas Martinaitis, Litvánia nemzeti díjával kitüntetett művész
Zenei munkatárs: Galimzsan Berekesev
Koreográfus: Guzel Muhamedzsanova
Ügyelő: Gulnar Szejtimbet

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
2019. április 30., 20:00
Jonas Vaitkus

Jonas Vaitkus

Jonas Vaitkus (1944. május 20, Litvánia), adjunktus, színházi és filmrendező. 1969 és 1974 között a szentpétervári Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait. 1977-től 1988-ig a Kaunas-i Állami Dráma Színház, majd 1989-től 1995-ig a Litván Nemzeti Színház művészeti igazgatója volt.

Karrierje során több díjat nyert, számos filmet és több mint 60 színdarabot rendezett. Jonas Vaitkus sok színészt és rendezőt mentorált, köztük a nemzetközileg is elismert Oskaras Koršunovas rendezőt és Ingeborga Dapkūnaitė színművésznőt.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia