Vissza az előadásokhoz

Paul Claudel – Arthur Honegger

Johanna a máglyán

Johanna a máglyán

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

1 óra 30 perc, szünet nélkül.

„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívjak: Szeretet.” – mondja a máglyahalára ítélt Johanna. Ez a máglya Vidnyánszky Attila rendezésében könyvekből épült, és az európai kultúra szemünk előtt zajló pusztulását hivatott megidézni. Paul Claudel és Arthur Honegger oratóriuma szól az áldozat és az árulás, a hitbeli kétség és a tántoríthatatlanság kérdéséről, a szent fogalmáról – és arról, hogy Johanna mindenekfelett szereti Istent és a hazáját. A monumentális előadás színészek, operaénekesek, kórusok és egy szimfonikus zenekar együttműködéséből születik meg a színpadon. A műfajok közötti határvonalak megszűnnek, és az oratórium így már nemcsak librettó és zene – hanem SZÍNHÁZ. A Johanna a máglyán érzések, lüktetések sorozata, sodró lendületű, vad látomások lánca. Szabad szárnyalás.

 

Szent Johanna

Tompos Kátya

/

Kiss Emma

Szent Domonkos
Hordók anyja
Lisztes molnár
Anya

Huszárik Kata m.v.

Király

Vida Gábor m.v.

Gyerek

Novák Milán Ambrus m.v.

Énekes szereplők:
Porcus

Kiss B. Atilla

Kóbor Tamás

A Szent Szűz

Denk Viktória

Margit

Bátori Éva /

Heiter Melinda

Katalin

Gémes Katalin /

Bakos Kornélia

Tenor

Hajdú András

Basszus

Kristóf István

Klerikus

Dékán Jenő

Női szólista

Németh Renáta

Vezényel

Kocsár Balázs

Strausz Kálmán

Koreográfus
Díszlet- és jelmeztervező
Maszktervező

Varga-Járó Ilona

Dramaturg
Korrepetitor

Komlósi Zsuzsa

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért. 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója.

Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-2013 között a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2013-tól az egyetem művészeti rektorhelyettese, 2016-tól pedig egyetemi tanár.
Szakmai és társadalmi megbízatások:
2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Litvánia, Németország, Kazahsztán, Dánia, Portugália, Csehország, Franciaország, Svédország, Szlovákia