Vissza az előadásokhoz

Katona József

Bánk bán 16

Bánk bán

Nemzeti Színház, Budapest

Rendező: Vidnyánszky Attila

A MITEM-en angol szinkrontolmácsolással.

2 óra 20 perc, szünet nélkül.

Katona József hősének „mindössze” annyi volt a vétke – s azért lett „végsemmiség az ítélete” – mert „hitveséhez és gyermekihez” kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve.

Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává. Erkel Ferenc operát írt a drámából (a librettó Egressy Béni munkája), az ősbemutató 1861-ben volt a Nemzeti Színházban.

Vidnyánszky Attila korábban a darab drámai és operai változatát is megrendezte már. Katona drámáját 2002-ben állította színre a Nemzeti Színházban. Ez az előadás – a cselekmény hátterében zajló polgárháború expresszív megjelenítésével – igencsak megosztotta a közönséget, szélsőséges indulatokat is kiváltott. Ugyancsak merész vállalkozás, zenetörténeti jelentőségű esemény volt az ős-Bánk bán megrendezése 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban. Ez Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját vette alapul, ami 1861-ben még sokkal közelebb állt Katona drámájához.

Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Ez a fajta megközelítés annak is a próbája lesz, hogy a mai fiatal generáció számára lehet-e még úgy tolmácsolni a darab személyek közötti konfliktusrendszerét, hogy ez egyúttal a nemzeti sorskérdések iránt is fogékonnyá tegye őket, nemcsak a múlt, hanem a jelen vonatkozásában is.

Bánk bán
Gertrudis, királyné
Melinda
Biberach, egy lézengő ritter
Bendeleiben Izidora, türingiai leány
II. Endre, a magyarok királya

Szalma Tamás m.v.

Tiborc, paraszt
Mikhál bán
Simon bán
Petur bán, bihari főispán
Erzsébet, Gertrudis gyermeke

Szeőke Lili /

Wallisch Virág

Béla, Gertrudis gyermeke

Buzádi Buda

Soma, Bánk gyermeke

Dalotti András /

Teszársz Őrs

továbbá a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének hallgatói:

Ádám Kornél, Bölkény Balázs, Cseke Lilla Csenge, Herczegh Péter, Hermányi Mariann, Karácsony Gergely, Kisari Zalán, Kocsis Gábor, Kovács Panka, Kovács S. József, Péteri Lilla, Szász Júlia, Szurcsík Ádám, Varga-Huszti Máté

Díszlet- és jelmeztervező
Dramaturg
Ügyelő

Lovass Ági

Súgó

Kónya Gabi

Rendezőasszisztens
GH
Gobbi Hilda Színpad
2018. április 22., 15:00
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját. A beregszászi Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért. 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója.

Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-2013 között a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2013-tól az egyetem művészeti rektorhelyettese, 2016-tól pedig egyetemi tanár. Jelenleg az ötödéves színészosztály osztályfőnöke.
Szakmai és társadalmi megbízatások:
2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Belgium, Észtország, Horvátország, India, Libanon, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Tunézia, Ukrajna